Mielőtt mindféle rejtélyes mozaikszavak feloldásába fognánk, fontos tisztáznunk mi az, ami alapvetően szükséges a tanulás létrehozásához: az írás és olvasás. Pontosabban ez talán még a számítógépek megjelenéséig egészen így volt, manapság már a " tanult" ember, nemcsak ír, olvas, hanem digitális kompetenciákkal rendelkezik és képes az általa befogadott anyagok kezelésére, feldolgozására és kritikus látásmódjára is. (Ha szakdolgozatba fognánk, ez lehetne akár az egyik fő tézisünk.) 

Az általam létrehozott mozaikszó a Közös Európai Digitális Kompetencia Keretrendszert rejt magában, melynek internacionális megfelelője a DIGCOMP (Digital Competence Framework). A kutatás az innováció, növekedés és munkahelyteremtés szellemében alakult ki, hogy az európai polgárok megfelelő tudás, kritikai érzék és kreativitás segítségével győztesen kerüljenek ki a munkaerőpiac ringjéből - emellett az IKT szakembereket is bűvkörébe vonzza.

Manapság, hangsúlyozza a szöveg, nem elég az internethozzáférés ahhoz, hogy valakit digitálisan kompetensnek tartsanak, éppen ezért a kutatás kidolgozásában oktatási, foglalkoztatási és társadalmi szervek vettek részt az Európai Bizottság intézetének közreműködésével. Alapvető céljuk, egy három szintű, kompetenciákat összefoglaló rendszer létrehozása volt, mely támogatja az emberek tanulását, foglalkoztatottságát, effektív munkavégzését. Végül a "gyermek" egy 21 kompetenciából álló, három szintű elképzeléssé nőtte ki magát, mindvégig a digitális kompetencia keretein belül. (A digitális kompetencia része a 8 kulcskompetenciának.) 

A KEDOK-on belül létezik egy egyéni, onine értékelési eszköz, amellyel fermérheti az egyén, hogy a digitális ismeretei milyen szinten állnak,erre példa az EUROPASS. (https://europass.cedefop.europa.eu/)

Mégis kinek jó ez a Keretrendszer, kinek válik a hasznára?

Mint a képen is látható, leginkább a foglalkoztatási szerveknek, álláskeresőknek, munkáltatóknak, oktatási intézményeknek és olyanoknak, akik alig vagy egyáltalán nem rendelkeznek digitális kompetenciával - ennek kapcsán fontos hangsúlyozni, hogy a digitális felületek kreatív és kritikus használatáról van szó, nem pedig arról, hogy a gyerekek és az idősek képesek-e a kommunikációs felületek használatára. 

 Na de térjünk is rá a téma legérdekesebb kérdésére, a "Hogyan"-ra.

A 21 kompetencia 5 kompetenciaterületre oszlik szét: információ, kommunikáció, tartalomkészítés, biztonság, problémamegoldás. A területeken belül részleteire bontja az adott rész feladatát és a hozzá szükséges képességekre is rávilágít.

Vegyünk egy példát:

Információfeldolgozás.

Alapszintű használó:

"El tudom menteni vagy tárolni a fájlokat vagy

tartalmakat (pl. szöveg, kép, zene,videó, weboldalak),

és mentés után újra el elő tudom azokat hívni."

https://image.slidesharecdn.com/governanceupdateddigcomp2016rv-160209113817/95/digital-competence-framework-for-citizens-digcomp-state-of-play-and-next-steps-3-638.jpg?cb=1455018189 

https://media.licdn.com/mpr/mpr/AAEAAQAAAAAAAAe2AAAAJDZhZ

jZiNDkyLWJlYjQtNDNlYi1iZDVmLTM5MTY0OGNkZDM2OQ.png

http://www.cittadinanzadigitale.eu/blog/2016/07/02/2976/